EUC 2011 - Beszámoló

EUC11 Winter Edition – Beszámoló

Extreme Unicycle Championship – Köln, Németország

Korábban már olvashattatok magáról a rendezvényről (fenti cikk, versenykiírás), ezért most külön erről nem is szólnék.

A Január 19.-ei indulás korainak tűnhet – mivel a rendezvény 21.-én kezdődött – de egyrészt 18 órás buszút során jutottunk el Kölnbe; másrészt pedig Péntek délután a Triál versennyel elkezdődött a 2011-es Téli EUC, és nem szerettük volna, hogy a buszon töltött éjszaka után kelljen rajthoz állnunk. Alighanem jó döntést hoztunk, de erről egy kicsit később.

Az éjszakai, prágai átszállást követően valamennyink megpróbált aludni több-kevesebb sikerrel(erről egyes Sinco fotók is árulkodnak).Másnap délelőtt a már ismerős, kölni állatkert előtti felüljárónál nyújtózkodhattunk, majd nemsokára megérkezett Lutz Eichholz, aki a rendezvény helyszínére szállította a 9 fős csapatot.

Jó volt megérkezni az AHK-ba (AbendteuerHallen Kalk – a verseny helyszíne), ahol ezúttal elsőkként költözhettünk be a szobákba. Szerintem kicsit kitoltuk a kb. 25 m2-es befogadóképességét, ha jól emlékszem 11-en aludtunk itt.

Érkezés, szállásfoglalás után gondoltuk kerózunk egyet. A ruhák közül előkerültek a vázak, kerekek; és pár perc múlva már a Street parkban ugráltunk. Sajnos azonban hamar rá kellett jönnünk, hogy a buszon alvás nem annyira pihentető, és sokan úgy éreztük, hogy jó lenne egy délutáni alvás… ami az előre eltervezett 2-3 órás pihenőnek a duplájára nőtt.

Miután mindenki előbújt a hálózsákjából, örömmel nyugtáztuk, hogy újabb résztvevők érkeztek, így ekkor már alighanem mindnyájunkban kezdett kialakulni az érzés: igen, itt vagyunk a Téli EUC-on!

Másnap kezdődött a Triál. A reggelinek csak a végét csíptük el, így tettünk egy rövid kitérőt a közeli pékségbe, majd visszaérkezésünk után egy német flatlandes fúróval a kezében kérdezte, hogy nincs-e kedvünk pályákat építeni? Aligha adhattunk volna kitérő választ, így elővettük a fantáziánkat, mivel raklapok és más elemek voltak bőven. A BringaMánia verseny egyik pályájából merítettünk ötletet, és a terem végében hamarosan egy élére állított raklap-doboz várta a Triál verseny kezdetét. Ezalatt Maxime Cabot vezette csapat is összerakott pár nehéz, autós szekciót; de a legnagyobb meglepetés a másik terembe átnézve ért minket: itt egy nagy leugrás volt egy rámpára, illetve két fémvázas triál elem a feje tetejükre állítva. Pontosan nem tudjuk, hogy ki építette ezeket a akadályokat, de – nehézségük ellenére – nagyon jó pályák lettek.

A Triál idén is ’két fordulós’ volt, ez azt jelenti, hogy – a pályáknál való sorban állás elkerülése végett – a versenyzők két csoportban indulnak. Kristóf, Csaszi és Marci mentek az első csoportban, így az első másfél órában a Magyar Csapat jó szokásához híven az ő támogatásuk volt a többiek feladata. Marci sajnos ráesett a lábára és nem fejezte be a versenyt, de Kristóf és Csaszi is nagyon jól teljesítettek: mindketten megcsinálták az összes Medium pályát és az Elit pályák között is akadt szép számmal, amit megcsináltak. Ezután következett a vacsora, majd a második csoport; amiben Aidan és jómagam mentünk. Nagyon sokat segítettek a többiek, és nekünk is sikerült teljesíteni az összes Medium pályát, illetve az Elit pályáknak is nekiveselkedtünk. Az estére kiírt eredményhirdetés másnapra tolódott, így ekkor derült ki az is, hogy kik jutottak be a döntőbe.

A szombati program része volt a Street és Flat selejtezők, illetve a Triál döntő. A Street kvalifikációról csak a hallottak alapján tudok írni, mivel ez idő alatt a Triál döntőre építettünk pályákat. A mezőny igen erős volt: Krisz, Adrien, Elias és Raphael Pöham, Cedric, Cleden, Thibault, Kevin McMullin, Will Riley és Josef voltak talán a legjobb indulók. A döntőbe azonban csak heten kerülhettek be: Krisz, Adrien, Elias, Cedric, Thibault, Will és Josef.

A Triál döntőre 6 elég nehéz pálya épült: volt technikailag nehéz, volt amelyikben nagy ugrások voltak és akadt olyan is, aminél kb. 2 és fél méter magasról kellett leugrani egy feltámasztott raklapra. A döntőbe 10-en kerültek be: Márk, Tim Desmet, Elias & Maxime, Adrien Lichtfouse, Kristóf, Ade, Martin, Peter Sondergaard és Jonas M Jorgensen. 45 perc állt rendelkezésünkre, hogy teljesítsük a pályákat. Ez idő alatt Timnek és nekem 4, Kristófnak, Maximenak, Martinnak és Eliasnak pedig 1 pályát sikerült teljesíteniük (tényleg nehezek voltak). Tim és köztem egy újabb pálya döntött: közösen kiválasztottunk egy szekciót és azon mentünk egy ’újabb döntőt’.

A Triál döntő (és a vacsora) után következett a Flat kvalifikáció. Szép számmal voltak indulók, és a már ismerős arcok is sokat fejlődtek az elmúlt időben. Mindkét magyar indulónak sikerült továbbjutnia (Krisz és Marci), illetve Krisz bejutott a Street döntőbe is (első helyen); így izgatottan álltunk a Street és Flat döntők elé.

A Street versennyel kezdődött a program. A három szekció közül a lépcsős kiegészült az ötös mellé egy hét fokos sorral is. A Junior és a Lány kategóriák után következett az Elit. Krisz és Adrien nagyon nehéz, technikás flip trükköket szórtak, többnyire sikeresen; Elias és Cedric pedig inkább ’big street’ stílust képviselték és látványos, nagy ugrásokat csináltak a futamok során. Új szabályként a 3 szekción teljesített futamok után most minden versenyző beadhatott egy utolsó trükköt, aminek helyét ő választhatta meg. Elias egy elég látványos slide-ot vállalt, Thibault, Josef és Will flip trükköket csináltak. Krisz kis híján beadta a hick 5-öt egy kb. 80 cm magas falról, Adrien pedig front flip-el próbálkozott, ám a 3 próba alatt 2 kereket tört szét. Muszáj megemlítenem, hogy Krisz a lépcsős szekción nagyon közel volt hozzá, hogy beadja 7 lépcsőről az 5 flippet!

A Street után következtek a Flat döntők. Sajnos sokaknak el kellett menniük ekkorra, így a nézők létszáma csökkent a selejtezőkhöz képest. A Juniorok között Marciért izgulhattunk, aki a legjobb 4 közé jutva, az elődöntőből sikeresen bekerült a döntőbe, ahol Lorenz Pöham-al szemben állhatott ki. A döntőt végül Lorenz nyerte, de Marci ezzel második lett élete első nemzetközi egykerekűs versenyén, amiért ezúton is gratulálunk neki!

Az Senior vagy Elit Flat elődöntők eredményei kissé meglepték az embereket, hiszen Adrien-el szemben Josef Sjönneby győzedelmeskedett a battle során (a futam megtekinthető vimeo-n a Sinco profilján). Krisz azonban nyugodtan, magabiztosan aratott győzelmet Marcus Hahn-al szemben. A következő körben Krisz és Josef ismét győztesen kerültek ki a battle-ből, így ők kerültek be a döntőbe, a bronzéremért pedig Raphael és Elliot csaptak össze. Krisz a döntőben is magabiztos futamot ment, elkapta a ritmust és nagyobb hiba nélkül adott be mindent (ha jól emlékszem 1 trükköt rontott a döntőben), így sikerült megszereznie az első helyet Flatben. A döntő után egyből lezajlott az eredményhirdetés a Flat és Street kategóriákhoz. Ekkor tudtuk meg, hogy Krisz nyerte meg a Street-et és a Flat-et is, amire eddig nemzetközi egykerekűs versenyen nem volt példa, Gratulálunk!!!

Az eredményhirdetés után sokan indultak útnak, így alig maradtunk páran, akik ott töltöttük az éjszakát. Este Magasugráltunk egy keveset, sajnos most nem volt belőle verseny. Másnap segítettünk hely rendbetételében, majd Olaf kivitt minket az állatkerthez. Sok-sok új élménnyel és jó eredményekkel indultunk útnak:

Kovács Krisztán – Elit Street 1. hely és Elit Flat 1. hely
Fábián Márk – Elit Triál 1. hely
Pataki Marcell – Junior Flat 2. hely
Horváth Kristóf – Elit Triál 4. hely
Aidan Teleki – Senior Triál 13. hely
Császár Zoltán – Senior Triál 20. hely

További képek: www.sinco.hu